Róbert Katalin: 6 hét a világ

                    Te mit tennél, hogy elnyerd kamaszkori bálványod szerelmét?

 Főhősnőnk, Nelli, egészen sok mindent. Például jelentkezik egy ingyenes gyakornoki programra, csak hogy szeretett Káeme közelében lehessen. akivel ugyan csak egy évig járt közös színjátszó szakkörre, de olyannyira belesett, hogy azóta is követi minden lépését és fellépését.
A történet egy kitalált színházban, a Molnárban játszódik, ami valószínűleg a sztori egyik legjobban értékelhető része. Rólam ugyanis tudni kell, hogy imádom a színjátszást, a színházit meg különösképp, ezért sem tudok elfogulaltlanul viszonyulni a regényhez sem. (normális fülszöveg)

 Módfelett érdekesnek tartottam, amikor a színházban dolgozók kapcsolatairól, a próbák menetéről, vagy éppen az egyes emberek feladatiról beszéltek, illetve amikor a történetben előadott darabot, a Rosencrantz és Guildenstern halottat (amiről eddig én még nem is hallottam) elemezték.

 Az olvashatósága igazi hullámvölgy volt a számomra. Voltak pontok, ahol gyorsan haladtam, máshol viszont nem kötött le annyira. Magyar YA volt a javából: kissé félénk főhősnő, aki először mindent elront, majd később megjavít, illetve a az örökké népszerű, helyes, izmos, sikeres férfi főszereplő. Tiszta Cortez és Reni felállás a gimi uán, nemde?

 Nem. Ugyanis ez a "Cortez" egy idegesítő, önmagától eltelt valaki volt, Nelli pedig meglehetősen magatehetetlen, tekintve, hogy a könyv utolsó hatodáig nem is csinál semmit, de a történet valós irányítása is csak az utolsó 20-30 oldalon következik be nála.
 Biának és Dettinek ha sorozat lesz, biztosan adni fognak valami nagyobb szerepet, tekintve, hogy mindkettejük mellékszála elég lezáratlannak tűnt.
 Máté aranyos karakter volt, kifejezetten feledhető, de azért cuki. Legszórakoztatóbbnak Tamarát tartottam, ő legalább meg tudott nevettetni. Jó lett volna, ha Neli személyiségébe is belevisznek egy kicsit ebből a nagyszájúságból, határozottan szórakoztatóbb lett volna a regény.

 Itt viszont kifejezetten örülök, hogy E/3-ban írták meg. Naplóregény formában ez a könyv ugyanis tele lett volna értelmetlen nyafogással és kesergéssel, így viszont ezt hál' istennek nem lehetett annyira észrevenni.

 Másik észrevételem, hogy mennyi-mennyi étel és ital volt benne. Palacsinta, Snickers, bundáskenyér, különböző kávék... Egyébként ez az egész "táplálkozás és életmód" téma is egészen nagy helyet kapott a történetben, főleg Káem részéről.

Összességében nem volt olyan rossz, inkább felejthető. Sőt, mondhatni, nem is igazán a történet, inkább a témája fogott meg. Ifjúsági regény, de még sem, kicsit humortalan, de ezért mégiscsak aranyos, olyan "egynek elmegy" sztori, amit jó időben és lelkiállapotban kell olvasni.

Pinterest: Lucy
Instagram: missmadhatter1813
Moly: Miss_MadHatter
WeHeartIt: The Antiparty Girl
Wattpad: the_mad_bookqueen